meloblog.hu

A jövő legfontosabb munkavállalói készsége a szándékon alapuló tanulás

A munka jövőjéről szóló összehasonlító posztomat azzal zártam, hogy tanulásnak (élethosszig tartó tanulásnak) kiemelt jelentősége van a munkaerőpiaci alkalmazkodásban a COVID után, egyben hangsúlyoztam a politikai döntéshozatal szerepét a piaci igényeknek megfelelő képzési rendszerek kialakításában. A munkáltatók és kormányzatok szerepét tehát kiemeltem, de nem írtam semmit arról, hogy az egyénnek, munkavállalónak milyen szerepe lehet egy ilyen folyamatban, holott az egész folyamat elképzelhetetlen a tanulásra képes és hajlandó munkavállalók nélkül. Fel is merült bennem, hogy ez egy jó téma egy következő poszthoz, amikor szembejött a McKinsey egy pontosan idevágó cikke. Bár nem célom ezt a honlapot a McKinsey kutatásaira építeni, de ez azon túl, hogy fontos, nagyon jól foglalja össze azt, ami a munkavállalók személyes motivációját feltételezi az átképzésben, vagy egy képzési reformban.  

Christensen-Gittleson-Smith cikkének alcíme szerint a tanulás önmagában egy készség, ami a személyes és a szakmai életpályán egyaránt segítheti az előrejutást és jelentős versenyelőnyt jelent. Miközben a vállalatok küzdelme átképzési céljaik teljesítéséért többé-kevésbé állandó, a munkavállalók tartózkodása az új és ismeretlen témák elsajátításától szintén az. A cikk szerzői szerint ez utóbbinak oka az, hogy kevés ember bírja a hatékony tanulás képességét. Azok az emberek, akik el tudják sajátítani a tanuláshoz szükséges gondolkodásmódot és tudnak hatékonyan tanulni, általában gyorsabban fejlődnek saját területükön és jobban profitálnak a tanulási lehetőségekből. A szerzők ezeket az egyéneket nevezik szándékosan tanulóknak, a szándékos tanulás képességét pedig az elkövetkező évtizedek legfontosabb munkaerőpiaci előnyének tekintik, amely birtoklója és a szervezete számára egyaránt rendkívüli hasznot hozhat.

A cikk a hatékony tanulás 8 feltételét nevesíti:

  1. szándékosság
  2. a kíváncsiság táplálása
  3. tiszta és világos célok meghatározása
  4. növekedésre fókuszáló gondolkodásmód
  5. a zavaró tényezők eltávolítása
  6. visszajelzés kérése
  7. szabad gyakorlás
  8. rendszeres reflexió

A gondolkodásmódnak kiemelt szerepe van a hatékony tanulásban, e tekintetben a cikk két féle gondolkodásmódot tekint igazán fontosnak: a növekedésre fókuszálást és a kíváncsiságot. A növekedésre fókuszáló egyén épp az ellenkezője a fixen gondolkodónak. Ez utóbbi nem tud „válni valakivé”, mert ő már „van”. Ezzel szemben az, aki a növekedésre fókuszál, az tud változni, és ez adja a tanulás alapját. A képesség és az intellektus nem fix dolgok és muszáj őket művelni. Ennek a művelésnek az alapja egy váltás a belső párbeszédben a hiedelmek irányából a képességre: „Nem vagyok jó prezentációban” helyett a „szükséges a prezentációs készségem javítására” típusú hozzáállásra.

A magunkról megfogalmazott állításaink átfogalmazása drámai hatással lehet a saját képességeinkre.


A szándékos tanulás motorja a kíváncsiság, amely még akkor is fejleszthető, ha az egyén alapvetően nem kíváncsi természet. A kíváncsiság maga nem más, mint a nyitottság az újdonságokra, a figyelem, és annak képessége, hogy megtaláljuk az összefüggést különböző dolgok között.

Hogyan fejleszthető?

  • Nézz szembe a félelmeiddel! A félelem a legnagyobb akadálya a kíváncsiságnak.
  • Keress új ötleteket és tapasztalatokat! Az új inspirációk keresése, új emberek megismerése által olyan hatást is elérhetünk, mintha teljesen új környezetbe kerülnénk. A lényeg, próbáljuk elkerülni a stagnálás állapotát, ami csak úgy lehetséges, hogy mindig valamilyen újdonsággal tápláljuk a kíváncsiságunkat.
  • Fókuszálj arra, amit szeretsz! A kíváncsiságnak nem kell kimerülnie a szakmai dolgokban.

A kíváncsiság tehát a tanulás legfontosabb generátora. Mivel minden ember más, nincs rá recept, hogyan kell ezt fejleszteni. Egy a lényeg, el kell kezdeni: légy kíváncsi!

A szándékosan tanuló 5 legfontosabb tulajdonsága

  1. Határozz meg kicsi, világos célokat!

A cikk szerint éles határvonal húzódik a kíváncsiság, mint tanulást elősegítő eszköz és a „tanulás azonnali vágya” között. A tanulás is lehet ösztönös, és lehet „ragaszkodó”. Ez utóbbi, amikor az egyén pontosan tudja, hogy mit szeretne megtanulni. A célok meghatározása a cikk szerzői szerint sokkal inkább segíti a tanulási folyamatot, mintha egy dolog kizárólagos elsajátítására törekszünk.

  • Távolítsd el a zavaró tényezőket!

A cikk felsorol néhány módszert melyek célja nem más, mint a tanulásra fordítandó idő fenntartás, megvédése egyéb zavaró tényezőktől. Zavaró tényezőnek tekinti például a kütyüket és javasolja ezek távol tartását a tanulási időben. Ehhez hasonlóan kiemeli a figyelem tartásának kérdését („be mindful”), és a rugalmasság fontosságát.

  • Keresd a visszajelzést!

Ha az emberek többsége nem is szereti a visszajelzést, mégis a tanulás szempontjából igen fontosak. Segítenek megvilágítani a tanuló számára vak foltokat. A szerzők szerint a szándékosan tanulók telhetetlenül keresik a visszajelzéseket.

  • Gyakorolj szabadon, azon a területen, ahol tanulni akarsz!

A cikk által hivatkozott szakirodalom szerint a tanulás leghatékonyabb formája szabad gyakorlás, amely a tudásbeli rést (skills gap) célozza. Ez a gyakorlás nem túl nehéz, nem túl könnyű, nem túl repetitív, van benne kihívás és kifejezetten arra a tudásra irányul, amelyet az egyén meg szeretne szerezni.

  • Rendszeresen reflektálj!

A cikk értelmezésében a reflexió egy olyan diagnosztikus készség, amely segít az önértékelésben és a képzési szükséget meghatározásában, mind a korábbi teljesítményt függvényében, mind a többi szakértőhöz mérten. Olyan jellegű gondolkodást takar, amely segít a tervezésben, a részletek finomításában, és abban, hogy a részletek úgy álljanak össze, hogy valóban javítsák a teljesítményt. Az előttünk álló feladatok átgondolása, a végrehajtás közbeni és a tanulás után reflexió mind nagyon fontos tényezői a tanulási folyamat sikerének.  Folyamatos reflexióval legyőzhetőek az egyéni korlátok.

Zárszavukban a szerzők arra hívják fel a figyelmet, hogy a szándékosságnak az a szintje, amit a teljesítményünk javításába fektetünk, felkészít arra, hogy tanuljuk, továbbá ez a szándékosság az, ami inspirál és elkötelez. A saját szándékon alapuló tanulás befektetés saját magunkba, illetve szakmánkba, a családunkba, a közösségünkbe és a szervezetünkbe és általában a minket körülvevő világba. Ezzel lesz a szakemberek egyik legfontosabb művelendő készsége a jövőben.

Ez a poszt az alábbi cikk alapján készült:

Christensen (2020): Lisa Christensen-Jake Gittleson-Matt Smith: The most fundamental skill: Intentional learning and the career advantage, Article in McKinsey Quarterly, 7th August 2020.  

A poszthoz csatolt infografika forrása: itt.