A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) január 17.-én tette közzé a globális foglalkoztatási és társadalmi trendekről szóló 2022-es előrejelzését (WESO). Eszerint a világ munkaerőpiacait továbbra is a COVID-ból való kilábalás határozza meg, ennek megfelelően az egyes régiók folyamatai is a járvány legyőzésétől – jelentős részben a vakcinálás ütemétől függenek. Bár a különböző régiók különböző szinten állnak a gazdasági kilábalásban, egy régióban sem állt még helyre a járvány előtti állapot a főbb munkaerőpiaci mutatók tekintetében. A válság előtt munkaerőpiaci teljesítmény elérése a világ legnagyobb részén 2022-ben is bizonytalan. Az ILO becslései szerint a ledolgozott munkaórák száma 2 %-al marad a válság előtti szint alatt 2022-ben, ami a válság során eltűnt 52 millió munkahelynek felel meg (48 órás munkahéttel számolva), miközben a munkanélküliek száma 207 millió, 21 millióval több, mint 2019-ben.
Leginkább kiszolgáltatottak a munkaerőintenzív exporttermékekre építő régiók, melyek erős keresleti ingadozással kénytelenek szembenézni. Ezek azok a régiók (Dél-Amerika, Karib-térség, Dél-kelet Ázsia), ahol egyébként a vakcinálás is nehézségekbe ütközik. Az utazási korlátozások nehezítik a turizmusból élő térségek helyzetét szerte a világon. A kevésbé fejlett térségekben a jövedelmi és kilábalási nehézségeket tovább növeli a megfelelő társadalombiztosítás hiánya, és a megélhetési költségek emelkedése a világszerte meglóduló inflációnak köszönhetően. Az így kialakuló aszimmetrikus kilábalásnak továbbgyűrűző hatása is van, mint az állandósult bizonytalanság és instabilitás a globális piacokon, amelyek akadályozzák a kilábalást.
A piaci kereslet változása, az online szolgáltatások növekedése, az egekig érő kereskedelmi költségek és válság okozta megváltozott munkaerőkínálat mind hatással vannak a feldolgozóipar helyreállására. Az üzleti környezetben továbbra is a legnagyobb bizonytalanságot az akadozó ellátási láncok jelentik, amelyek földrajzilag átrendezhetik a feldolgozóipari termelést, jelentős foglalkoztatási következményekkel járva.
A munkaerőpiac strukturálisan átrendeződik: a munkanélküliek egy része nem tért még vissza a munkaerőpiacra, ezért egyelőre nem lehet megbecsülni a COVID-válság munkaerőpiaci hatásait. Az elemzés fontos tényezőnek tekinti az ideiglenes foglalkoztatást (munkaerőkölcsönzést), melynek fontos sokkokat tompító hatása van válság esetén, de békeidőben való hosszú távú alkalmazása többletköltséggel jár a képzésre, innovációra, munkaerő-megtartásra gyakorolt negatív hatásán és azok többletköltségein keresztül.
Nemcsak a globális régiók között, de azon belül is nagy eltérések vannak a kilábalás terén. Európai elemzésében a riport kiemeli, hogy Kelet-Európában, ahol a feketegazdaság részaránya viszonylag magas, elmozdulás figyelhető meg a bérből és fizetésből élők arányában az önfoglalkoztatás felé. Említi továbbá a családon belüli munkamegosztás megváltozását, mint aminek csillapító hatása lehetett a munkaerőpiaci részvételben való visszaesésre. Ebben az al-régióban 2020-ban közel 2,7 millió fővel lett kevesebb a munkavállalók száma, közülük 1,1 millió fő munkanélküli lett, 1,6 millió fő pedig végleg elhagyta a munkaerőpiacot.
Az ILO legfőbb üzenete a gazdasági döntéshozók számára az ember-központú kilábalás segítése, melyet 4 pillér alkalmazásával lehetséges elérni:
1. befogadó gazdasági növekedés
2. a munkavállalók védelme
3. univerzális szociális védelem
4. szociális párbeszéd
A makroszintű gazdaságpolitikában nem elegendő az anticiklikus gazdaságpolitikára hagyatkozni és a járvány előtti gazdasági fejlettségi szint elérésére törekedni, mert az figyelmen kívül hagyja a munkaerőpiaci körülmények romlását és kiszolgáltatottabbá teszi a munkaerőpiacot a későbbi sokkoknak.
A szociális párbeszéd kulcsszerepet játszik válságra adott válaszok kidolgozásában, a legtöbb válságkezelő foglalkoztatáspolitikai eszköz a szociális partnerek háromoldalú együttműködésének következménye. Minden válság-időszakban kiemelt szerepe van a szociális párbeszédnek, amely lehetővé teszi a minden szereplő számára kielégítő megoldásokat és további pozitív hatással jár a makrogazdaságra.